Az „újranyitás” és az ő dilemmái

Az „újranyitás” és az ő dilemmái

Eljött a pillanat, amire már nagyon vártunk. Ezúttal nem reménysugár és nem ígéret érkezett, hanem – bár feltételekhez kötötten – de mégiscsak itt a nyitás lehetősége a közművelődés számára is.
A váratlanul érkezett hír miatt telefonos, online, személyes megkeresések kereszttüzébe kerültünk, volt, aki kész tényként jelezte, ő már másnap folytatja a foglalkozását nálunk! A helyzet azonban ennél csöppet bonyolultabb.
Megkezdődött a Magyar Közlöny és a végrehajtási rendelet olvasása és értelmezése, mit is tehetünk valójában, milyen feltételek és szabályok mentén. Van, amit lehet, még többet nem. Van, ami egyértelmű, s van, ami egyáltalán nem az. Szakmai szervezetek próbálnak segítségünkre lenni, ezúton is köszönet érte. Az online térben felerősödik a szakma összefogása, mindenki kérdez, értelmez, tanácsol. A lelkesebbek kormányzati és államtitkári állásfoglalást kérnek, és örömünkre gyors válaszok érkeznek, amiket megosztanak az online térben, s lehet újra értelmezni a helyzetet.
A nagy közművelődési értelmező játékban egy biztos, a felelősség az intézményé, a belépés feltételeit be kell tartani, magyarán belépéskor a védettségi igazolványt ellenőrizni kell, ami csak személyi igazolvánnyal együtt lehetséges. Több bejáratú, alap esetben rendezvények nélkül is nagy látogatószámot élvező intézményben ennek megoldása komoly kihívás lesz!
A mit lehet és mit nem lehet passzusok ízlelgetése során jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, de hess, koncentráljunk a kivitelezésre. Továbbra is sok a bizonytalanság és számos kérdés vetődik fel, mert bár nyitni szeretnénk, de biztonságosan és minden előírásnak megfelelve. Tanulási és próbafolyamat veszi kezdetét, a puding próbája az újranyitás lesz.
Benkó Attila igazgató
A cikk megjelent a Pilis Dunakanyar Hírmondó májusi számában.