Köszönjük odaadó együttműködésüket és felajánlásaikat a gyűjtőpontunkba beérkezett adományokért, melyeket folyamatosan kapunk a kialakult krízis kezdete óta.
Az orvosmissszió beszámolt róla, hogy március 22-25 között újra adomány körúton jártak az önkéntes segítők. Koroknai András beszámolóját adjuk közre:
„A határon átkelve, már ukrán oldalon először a ráti gyermekotthonban adtunk át adományokat. Ebben a gyermekotthonban családok nevelik az árva és félárva gyerekeket a saját gyermekeik mellett. Az egyik épületet megnyitották a menekülő családok előtt, akiknek étkezést is biztosítanak. Másnap a tiszakeresztúri – egy használaton kívüli iskolából kialakított – árvaházban adtunk át tisztálkodási eszközöket és tartós élelmiszereket. A harcokkal érintett területekről költöztettek ide egy ukrán árvaházat nevelőkkel együtt.
Ezután a nagyszőllősi Karitász központban és Técsőn adtuk át az adományokat. Nagybocskón, Rahón, a helyi Karitász csoport üzemeltette Magyar Házban berendezett menekültszállásra vittünk élelmiszert és tisztálkodási szereket, ruhákat, pelenkákat, majd a városi kórházban mértük fel a kórház igényeit. Kőrösmezőn a helyi iskolában berendezett menekültszállón és ingyenkonyhán élelmiszereket, tisztálkodási szereket, konyhafelszereléseket adtunk át, majd a plébániára befogadott menekülteket látogattuk meg és láttuk el őket tartós élelmiszerrel és tisztálkodási szerekkel. Hazafelé az aknaszlatinai Bolyai Líceumban, a magyar kormány által építtetett és jelenleg menekültszállásként működő tornacsarnokban élelmiszert, takarókat, ruhákat és tisztálkodási szereket adtunk át. Az utolsó napon a viski Karitásznak illetve a polgármesternek adtunk át élelmiszereket, pelenkákat és tisztálkodási szereket.
Elmondható, hogy a környéket egyébként is jellemző szegénységet a háborús helyzet még tovább nehezíti. Sok – sok ember szeretetteljes gondoskodásának, a nagylelkű adományoknak, a gyors és hatékony összefogásnak köszönhetően tudtuk ismételten kijuttatni a helyszínre az oly szükséges adományokat, melyért hála és köszönet illeti a nagylelkű adakozókat. Sok jólelkű segítőkész emberrel lehet Kárpátalján is találkozni, akik a lehetőségeikhez mérten segítenek a keleti részről érkező menekülteknek. A városok, falvak lakossága a menekültek nagy száma miatt van ahol megduplázódott. Kis részük tervezi csak, hogy továbbmegy. A többség inkább helyben, a Kárpátok biztonságosabb oldalán kivárja, hogy a háború véget érjen és vissza tudjon térni szülőföldjére. Ez a kárpátaljai lakosság és infrastruktúra számára is igen nagy megterhelést jelent.
Köszönjük szépen az összefogást és a segítséget!”
Forrás: Szent Ferenc Karitász Csoport