Dübörög a nyár, és bár igyekszünk habzsolni az élményeket a szülőknek nem kis kihívást jelent a gyerekek szünidei ellátása, különösen ekkora táborválaszték mellett. Jól döntött, aki a Hunyady Lászlóné Ildikó vezette öt napon át tartó szövőtáborra szavazott a múlt héten, hiszen szép környezetben és jó kezekben tudhatta csemetéjét a művelődési ház hátsó kertjében.
A nagy népszerűségnek örvendő, kreatív kihívást kínáló foglalkozásokat immár ötödik éve tartja a szakma elismert oktatója a hagyományőrzés jegyében. A felhasznált alapanyagokat Ildikó a magyarszéki kármelita nővérektől szerezte be, akik racka juhaik gyapját saját kezűleg mossák és fonatják meg.
A táborban mindenkinek lehetősége volt saját alkotását egyénre szabott nehézségi fokozattal megtervezni és kivitelezni. Az oktató alkalmazkodott az igényekhez, így aki járt már itt, annak is tudott újat mutatni. Az évek során a visszatérő táborozók közül többen is elindultak egy úton a már megszerzett tudásukkal. Év közben is szövögettek és már nagyon várták, hogy az újabb együtt töltött hét alatt tovább fejleszthessék szövési technikájukat.
Hajósi – Vámos Gyöngyi gyermekei is évről évre visszajárnak. “Hatalmas élmény volt a gyerekeknek, élvezték, hogy miközben szőnek, tudnak beszélgetni akár egy modern fonóban. Nekem szülőként tetszett a családias hangulat, hogy természetes anyagokkal dolgoznak -gyapjúfonallal, amit Ildi fest be- és mindig van valami újdonság is. A lányaimnak a tarisznyaszövés tetszik a legjobban, mert azt tudják használni is, de persze a bábok, karkötők, állatkák is nagy kedvencek.” – mesélte.
Ildikó szőnyegszövő szakoktatóként dolgozik, így az év többi napján is fiatalokkal sző. Munkája közben -mint mondta- nap mint nap megéli a szövés és az alkotás jótékony, fejlesztő hatását.
“Nagyon szép hetet töltöttünk együtt a budakalászi Kós Károly Művelődési Házban szervezett szövőtáborunkban. Lelkes, szorgos kezű kislány csapatunkat két, takács vénával megáldott fiatalember gazdagította. Szép időnk volt, jó hangulatban folyt a munka és csodaszép alkotások születtek a kezeink közt. Pénteken mindenki saját készítésű tarisznyával tért haza. Játékokat is készítettünk: különböző bábokat és labdákat, amiket ki is próbáltunk a hét folyamán. Az alkotás örömével megajándékozott aktív pihenésnek lehettünk részesei egy jó csapatban. Ennek jeleként készült barátság karkötőnk is. Zárásként az egyik kislány kijelentette, ő nem szereti az utolsó napokat, mert eddig olyan jó volt úgy elválni egymástól, hogy tudtuk, másnap újra találkozunk! Így búcsúzóul azt mondom: jövőre újra várlak benneteket! “- számolt be a táborral kapcsolatos tapasztalatokról az oktató.
Elismerés: ITT
